Kékes és a Mátra növényvilága
A Mátra erdős táj, változatos erdőtársulásokkal. Legjellemzőbb erdőtársulásai a cseres-tölgyes erdők. A cseres-tölgyeseket északon 550 m, délen 650 m magasság körül gyertyános-tölgyes, majd bükkös váltja fel. 900 m fölött magashegyi bükkös található Kékes, Galyatető, Piszkés-tető északi lejtőin.
A Mátra északi hűvös lejtőin több magashegységi faj talál életteret. A legszebb, montán bükkös erdőtársulás a Kékes északi oldalában sok ritka növényfajnak ad élőhelyet. Itt él a piros virágú, tüske nélküli havasalji vagy bérci rózsa (Rosa pendulina)...
Havasalji rózsa és termése (jobbra)
... a pávafarkú salamonpecsét (Polygonatum verticillare).
Az északi oldalakon hársas törmeléklejtő-erdők és szurdokerdők jelzik a sajátos mikroklímát.
Növényritkaságuk a poloskavész (Cimicifuga europaea), ...
... a kék virágú, nyáron nyíló havasi iszalag (Clematis alpina), ...
... a köves helyeken jellemző erdei holdviola (Lunaria rediviva),
... a hármaslevelű macskagyökér (Valeriana tripteris).
Több védett páfrányfaj él itt, a szoros vesepáfrány (Polystichum braunii),
... a karéjos vesepáfrány (Polystichum aculeatum),
... és a hazánk területén csak itt élő havasi szirti páfrány (Woodsia alpina). (A poloskavész és a havasi szirti páfrány előfordulása mára bizonytalanná vált.)
Az északra kinyúló gerinceken a jégkori reliktumnak tekinthető lila csenkesz (Festuca amethystina) él. Legközelebbi élőhelye a Budai-hegység, itt az Északi-középhegységben másutt nem is található.
A sziklákon a Parmelia conspersa nevű zuzmó az úttörő növény.
A sziklák repedéseiben az áttelelő levélzetű, alig 10 cm-es északi fodorka (Asplenium septentrionale),
... a szürke levelű, fehér vagy rózsaszínes pártájú, 30 cm körüli magasságú fürtös kőtörőfű (Saxifraga paniculata),
... a sárga kövirózsa (Jovibarba hirta) és a varjúhájfajok telepednek meg.
A Mátrában csak a Gazos-kő sziklafalán fordul elő az alacsony termetű sziklai ternye (Alyssum saxatile).
A vékony termőtalajú andezitsziklákon nyílt sziklagyep alakul ki, a vastagodó talajon fokozatosan záródó sziklagyep nő a sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica) ...
... és a magyar perje (Poa pannonica subsp. scabra) állományaival.
A sziklagyep-társulások gyöngyvesszős cserjésekkel szomszédosak. A névadó növény, a szirti gyöngyvessző (Spiraea media) egy méter magas, nehezen áthatolható bozótokat alkot, ...
... melyben a mátrai madárbirs (Cotoneaster matrensis) is otthonos.
A Mátra fajgazdag hegyi rétjein fordul elő többek között a kornis tárnics (Gentiana pneumonanthe), ...
... a fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans), ...
... és a gömböskosbor (Traunsteinera globosa).
A vizes, nedves helyeken különlegesség a hegyi perje (Poa remota), amelynek valamennyi hazai előfordulási helye a Kékes tömbjének északi lábánál található.
Tavaszi időszakban vízzel borított cseres-tölgyesben a kockás liliom (Fritillaria meleagris) él egyetlen mátrai élőhelyén.
A Mátra déli oldalán, a lejtőlábi melegkedvelő tölgyesek és a tatárjuharos lösztölgyesek átmeneti állományokat alkotnak, erdős-sztyepp elemekkel. Ilyent láthatunk például a mátrafüredi Dobogón.
(Forrás: www.matrahegy.hu)